Anyu fut

Anyu fut

Eddigi leghosszabb

2015. szeptember 07. - Benes Bea

A maratoni felkészülés jegyében a hosszú futások valóban hosszabbodnak - most vasárnap 32 volt előírva. 32 kilométer. Nézegettem én (a szekrényen van kicelluxozva az adott 3 hét edzésterve), de nem nagyon fogtam fel. Még akkor sem, amikor megterveztem az útvonalat: itthonról a Kopaszin át kifutok a Margitszigetre, ott 2 kör, és ugyanerre haza.

Vasárnap fél 6-kor csörög az óra. Kicsit alkudozom, de kikecmergek az ágyból, kávé, macskaetetés, öltözöm.Már hideg van, de a célhoz öltözünk, nem a rajthoz, háromnegyedes nadrág és rövid ujjú póló marad. Kicsit félek, hogy hazafele fázni fogok, de ezzel nincs mit kezdeni.

Nem eszek, fél 7-kor elindulok, viszek egy gyümölcspürét, most épp Aldisat, mert akciós volt, de a Kubu, meg a Decathlonos is jó. Kivételesen viszek egy energiagélt is, ekkora távra már jó ha van, meg a gyomromat is tesztelem. (Bennmarad, nem marad? :D ) Bevillan az első lépésnél, hogy akkor most 3 órán keresztül ezt fogom csinálni, de annyira abszurd a gondolat, hogy el is hessentem.

Három részre bontottam az utat fejben, az első tízen a cél nem elfutni, a másodikat a szigeten kibírni, aztán már csak haza kell vánszorogni. Nem túl acélos, de mégiscsak terv.

Az odaút eseménytelen. Hideg van, a Kopaszin épül a Testébresztő családi Mozgásfesztivál, de még csak eligazítás van, meg sár, meg nagy sötét felhők. A 7. km-nél megéhezem, de kihúzom a szigetig, ott van víz (azt nem cipelek magammal, még működnek a kutak, arra hagyatkozom). Szépen haladok, nézem az órám, 6 perces kilométereket megyek, minden klassz.

A szigeten a két kör kicsit unalmas, bár szeretem az új pályán a piktogramokat, ha még tudnék számolni, látnám, hogy be is gyorsultam, itt már 5.30 - 5.40-es kilométereket megyek. (Követem az órámon, hol járok, de azt elfelejtem, hogy a két kör 10,6 km :) ) Kétszer frissítek, a gyümölcspép nagyon édes, iszok rá mindig egy-két kortyot vizet. És bónuszként látok 4 mókust :)

A második kör végén megnézem, hol járok, 22 km, 2 óra 6 perc, rendkívül elégedett vagyok, semmim nem fáj, lábam, tüdőm, hasam bírja, és innen már csak 10 km van hazáig!!! Elügetek, a Batthyányn megeszem a gélt (benn maradt), iszok rá bőven, és innentől hídtól hídig futok. Nem nézem, mennyi van még hátra, csak a következő hídig kell mennem. 26-nál kezdem érezni a lábam, a futás jól megy, a piros lámpák fájnak. Ha megállok, beáll a lábam, de nem fáj igazán, nem görcsöl be, csak jelez, haladok utána szépen. Amikor érzem, hogy a tartásom kezd összeesni, eszembe jut Szilvi, és kihúzom magam, megfeszítem a hasam, fenekem, csípőm előre, vállam hátra, és egyenletesen lélegzem. Így ki is bírom, nem görcsöl be a hasam, nem szúr be az oldalam, minden klappol. Fura. Várom a mélypontot, de nincs. A Petőfi hidat elhagyva érzem először úgy, hogy meglesz a maraton. Érzem, hogy képes vagyok rá. Fájni fog, és küzdelmes lesz, de ha fejben ott is ugyanúgy egyben leszek, mint most, akkor rendben lesz. A lábamban benne van idén már több, mint 1400 km, rajtuk nem fog múlni.

A Kopaszin még iszok egyet, kifújom magam, mindjárt kezdődik a rendezvény, el is ügetek toronyiránt, tartom a 6-os kilométereket. És kisütött a nap, nem is fázom, a folyamatos frissítés miatt pedig rendben van a  cukrom is, nem ráz a hideg. Az utolsó 500 méteren kezemben a telefon, el se hiszem, ez a kilométer megint 5.30-as. Vége, leállítok minden kütyüt, bruttó 3 óra 14, nettó 3 óra 8, a különbség amit ácsorogtam a lámpáknál. De így is 6 perces átlagok jöttek ki, el se hiszem, hogy ez ennyire egyszerű.

Hazajutni már nem az, beáll a vádlim, annyira fáj, hogy ordítanék, de elég furán néznék ki, sétálok hát hősiesen,  nem is sántítok, pedig annyira fáááááj. Ez még 1 kilométer, utána csak meg kell másznom a 7 emeletet, ehelyett 9-et megyek, az endorfintól nem figyelek, tovább megyek, aztán ismét le kettő emeletet, ha már fáj, kimaxolom :) Otthon lefekszem, próbálok nyújtani, de nem megy, inkább befekszem egy kád meleg vízbe, aztán jéghideggel lezuhanyzom a vádlim, lábfejem, iszonyú jólesik, már nem is fáj, mozgok szépen.

Az új cipő pedig remekül vizsgázott, egyetlen vízhólyagom lett.

És elégettem 2500 kalóriát :D

 

32.png

 

Még 5 hét a maratonig. A hétvégi Wizz Air félmaratonon jó lenne valamit virítani :)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://anyufut.blog.hu/api/trackback/id/tr337768296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása