Nagyon szeretek terepen futni. De mivel egytájékozódási fenomén vagyok (NEM, SŐT!), egyedül nem merészkedek ki, vagy csak olyanra, ami könnyen követhető.

Ezért hiába lakunk közel a Kamaraerdőhöz, még csak ritkán futottam ott. Egyszer a KTF-en, és most az elmúlt két hétben kétszer. Az a szerencse ért ugyanis, hogy a kerületi futónagykövetünk, és lelkes csapata vasárnap is szervezett egy-egy futást, ráadásul ide terepre, ráadásul viszonylag kora reggel. Így év végére sikerül kicsit azon a fogadlmamon is javítani, hogy többet megyek idén terepre.

Az útvonal változatos, mindkét alkalommal más nehézségű útvonalon futottunk kb ugyanakkor távot. Lehet bele tenni szépen szintet, így lehet nehezíteni a terepet, de az is megoldható, ha csak egy kellemes átmozgatásra vágyik az ember lánya.

Van sár, van csúszós út, van szint, vannak őzikék, szembefutók és szembe kutyák, köd és nyirkosság, és mindez tőlem 20 perc villamossal.

Bízom benne, hogy lesz még sok-sok oda szervezett közösségi futás is, hátha egyszer majd egyedül is el merek ott indulni :)